Bens background

RIZS

Ismerd meg, mikor és hogyan vált világszerte kedvenc étekké a rizs és hogyan színesítheti a mindennapokat!

A rizs a gabonafélék közé tartozik: kezeletlen gabonaszemekből nyerik ki, azaz, nem végeznek rajta semmilyen módosítást. Tápérték szempontjából a rizs a keményítőtartalmú növények közé sorolható, melyek komplex szénhidrátokat tartalmaznak, és növényi fehérjék forrásai.

A szénhidrátok az emberi szervezet legfőbb energiaforrásai. Kihagyhatatlanok, és az ajánlott napi energiabevitel legalább 55%-át kellene kitenniük..

Az általános vélekedéssel szemben a rizs, a gabona, a tésztafélék, a kenyér vagy a burgonya fogyasztása nem okoz elhízást, amennyiben az kiegyensúlyozott életmóddal párosul.

Ezek az élelmiszerek ugyanis különleges tulajdonsággal rendelkeznek - a teltség érzését okozzák. A rizs további előnye, hogy kiválóan illeszkedik a zöldségekhez. Az pedig különösen egészséges, ha a keményítőt tartalmazó élelmiszerek mellé zöldséget is fogyasztunk.

Rizs: a kezdetektől napjainkig

KínaKínában és IndonéziaIndonéziában a rizstermesztés már több, mint 7000 éve termeszt rizstéves múltra tekint vissza. A „gyökérrel a vízben, kalásszal a nap felé” növő növényből csak a mag belsejét fogyasztjuk. Bár ez az értékes növény sokat utazott, anagy utat járt be a világban, termesztési módja nem sokat változott. A 10. század környékén a rizst az arabok behoztákhozták be Madagaszkárra, majd, miután elérkezett Afrika keleti partjaihoz ispartjait érintve, , a 17. században Észak-Amerikába is megérkezett. Európában először Spanyolországba, majd Franciaországba importálták, ahol 1930 óta intenzíven termesztik 1930 óta.

A rizs termesztése

A rizstermesztés történelme minden földrészre elvezet bennünket: a széles texasi síkságoktól a maláj hegyekig, a Gangesz völgyétől Madagaszkárig vagy Camargue-ig. Rizstermesztéssel ma mintegy 113 országban foglalkoznak. Megterem az alföldeken és fennsíkokon (az olyan hegyvidéki térségekben, ahol az emberek teraszokat alakítanak ki), de ugyanígy az elárasztott területeken is - a rizs ugyanis csak vizet és napfényt igényel.

Fehér hosszú szemű, illatos, teljes szemű vagy vad
Fedezze fel a rizs néhány fajtáját, melyek új színt vihetnek táplálkozásába.

Világszerte több, mint 8000 fajta rizst termesztenek. Ezek méretük szerint három részre oszthatók: gömbölyű szemű rizs (4 - 5 mm), közepesen hosszú rizs (5 - 7 mm) és hosszú szemű rizs (6 - 8 mm).

A gömbölyű szemű rizs finom és keményítőben gazdag.

A hosszú szemű rizs a legelterjedtebb. Ez alatt szinte mindig gőzölt rizs (parboiled rizs ) értendő, a gőzölési technológia arra szolgál, hogy megmaradjon a rizs tápértéke. A gőzölt hosszú szemű fehér rizs a konyhában könnyen használható és praktikus, a szemek pedig nem tapadnak össze.

Természetes aromájú rizsfajták, például a basmati rizs vagy a jázmin rizs: melyek különböző ízei kizárólag azon feltételeknek és helyeknek köszönhetők, ahol ezeket a fajtákat termesztik.

A természetes rizsnél vagy barna rizsnél megmarad a korpás rosthéj, amely magnéziumot és vitaminokat tartalmaz. Fogyasztása elsősorban az emésztést segítő hatása miatt javasolt.

Az úgynevezett „vadrizs”, mely nem szó szerint rizst jelent, hanem egy fekete színű fűfélét. Vadon terem az észak-amerikai Nagy-tavak térségében. A vadrizs finom és értékes élelmiszer, amelyet gyakran kevernek fehér rizzsel, így igazán eredeti külsejű ételek készíthetők.

Tudta, hogy...?

A rizs az egyetlen olyan gabonaféle, amelynek íze a termesztés helyétől függően változik. Az aromás rizs íze természetes, és a termesztés helyén uralkodó talaj minőségétől és annak éghajlatától függ.

A rizs a világ népességének több, mint fele számára alapvető élelmiszernek számít. A fejlődő országokban a rizs az energiabevitel 27%-át, az élelmiszerfehérje 20%-át jelenti!
 

Gabonafélé a kiegyensúlyozott táplálkozásért

A táplálkozási szakértők és az egészségvédelmi szakemberek ajánlásai egybehangzók - fokoznunk kell a komplex szénhidrátok fogyasztását.

Ideális esetben a szénhidrátok a teljes energiabevitel több, mint felét kellene, hogy jelentsék (az ajánlott napi bevitel legalább 55%-át), ahol a komplex szénhidrátok (keményítő,...) és különösen a kevéssé vagy egyáltalán nem finomított több tápanyagot és rostot tartalmazó élelmiszerek (teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek,...) vannak előnyben.

A rizs ezen felül jelentős mennyiségű vitamint (különösen B1, B2 és PP-vitaminokat) és ásványi anyagokat (káliumot, magnéziumot és szelént) is tartalmaz.

A rizs (különösen a teljes fajták) nagy mennyiségű rostot tartalmaz, amely megkönnyíti a bélműködést, és a teltség érzését kelti, ami korlátozza a túlzott fogyasztást. A rostok ezen felül lassítják a zsírok felszívódását is.